Bocs, ezt nem tudom kihagyni: kár, hogy nem fogjátok tudni megnézni a Dohány utcai seriffet. Igazság szerint én sem láttam. Persze, ott voltam az előadáson, amikor még a Jurányiban adták, meghallgattam előtte Bánfalvi Eszter bevezetőjét, hogy ne aggódjunk, ha bárki rosszul lesz, leállítják az előadást, ki lehet menni közben, de aztán innentől semmi. A borítókép sem az 
előadásról készült, az egy felújítópróba lehet már az Örkény Stúdiójában. Ez egy előadáskép, itt balra.
Igen, sötétben játsszák. Borzalmas. De nem hangjáték, mert közben mozognak, egyszer csak az egyik színész közvetlenül melletted szólal meg, máskor meg érzed, hogy elment melletted valaki. És hát amiket mondanak közben… Amikor én néztem (bocs, amikor én voltam), végigment az előadás, de komoly feladatot ró a befogadóra. Mert tudod, hogy ez itt most nem fikció, tényleg Auschwitzban volt, aki például ezt a részt írta, vagy valóban ilyen rigmusokat énekeltek annak idején.
Persze a Mohácsi rendezte.
Szóval, jelenleg még van jegy május 23-ra, keddre.