Szeptember-október a színházban: ezeket ajánljuk

Térjünk a lényegre: mindenki menjen színházba minél többször! Rengeteg nagyon jó előadás fut jelenleg, valamint több egészen zseniális is. Ezek közül hívjuk fel a figyelmet néhányra, melyeket szeptemberben és októberben tűznek műsorra a kőszínházak. Lesz köztük új bemutató és korábbi produkció is – biztosan mindenki fog találni minimum négyet, amire még jegyet is kap. Igen, négyet: két hónap alatt ez igazán nem sok. Mert akkor igazán élvezetes a színházbajárás, ha nem egy-két rendkívüli alkalomra szorítkozik, hanem a hétköznapok része – de milyen élvezetes része!

Különösen fontos ez napjainkban. Nekünk magunknak fontos, nem a színháznak – mert ha megszűnnek még további alkotóműhelyek, ha kevesebbet tudnak játszani, mi leszünk szegényebbek. Ha most megyünk színházba (és minél többször!), kétszeresen is jól járunk: remekül fogunk szórakozni, és a jövőbeli szórakozásunkat is támogatjuk.

Nem tudom nem idézni Szabó Máté rendező szavait a Miskolci Nemzeti Színház 200. évadát megnyitó társulati ülésről:

„Az épület egy esély, egy lehetőség. Miskolc és a Színház az nem csupán művészetfogyasztó- és termelő találkozása.

Itt két közösség kommunikál, gondolkodik, hoz létre valamit, 200 éve, 73000 napja, valamit, ami az ország ezen-tengernyi gonddal szembenéző, északkeleti feléről hirdeti, hogy a kultúra nem plusz, hanem a kiindulópont, a bázis, a lényeg, az önmeghatározás, a komplex nemzeti, egyéni, társas identitás meglelésének legfőbb terepe, ami a szegényt gazdaggá, a pillanatot végtelenné teszi.”

De olvassátok el az egészet, mert szép nagyon.

És ha már Miskolc: Hedda Gablerra készülnek Rusznyák Gábor rendezésében, ami máris két ok az ajánlásra.

Az külön érdekes, hogy a címet H-Edda Gabler formában írják – remélem, jönnek majd pesti vendégjátékra, és kiderül, mire utalnak ezzel.

A már futó Feketeszárú cseresznyével

viszont találkozhatunk szeptember 9-én a Városmajoriban.

Jegy már alig van, mert nagyon jó a híre a produkciónak – nekem is megbízható ízlésű színházbajárók ajánlották, szerintem élvezni fogjuk.

Hedda Gabler van a Katonában is, és nem is akármilyen – toplistás volt tavaly, de előre szólok, fájni fog.

Nagyon jó előadás, de könnyed szórakozásnak a sok poén ellenére sem nevezném.

Szintén a Katonában jön szeptember végén az Embtrag.

Amikor először megláttam a címet, arra gondoltam, hogy hiba volt abbahagynom a némettanulást, mert most szótárazhatom ki, mit jelent ez a cím. Aztán kiderült, hogy a szerző Madách Imre, az alcím pedig „Keressétek az Urat, amíg megtalálható” – tehát ez az Ember tragédiája lesz, Székely Kriszta nézőpontjából. Aki látta már Székely Kriszta bármelyik rendezését, az tudja, hogy ezt meg kell nézni – aki még nem, az pedig most tudta meg.

Gondolom, nem csak nekem jut eszembe az Ember tragédiájáról a Bánk bán: ezt most Vidnyánszky Attila rendezi a Nemzetiben.

Vidnyánszky harmadszor fut neki a Bánk bánnak, ha az operarendezéseket nem számítjuk – érdekes lesz összehasonlítani a korábbi verziókkal. A 2017-es változat ráhangoló foglalkozásában azt mondta a dramaturg, hogy „tűpontos leírását adja a mostani migránsválságnak” a rendezés. Én ezzel az előadással kezdem a színházi évadomat – meglátjuk, hogy most miről kapunk nagyon pontos képet.

Ha megnézzük a márciusi házi bemutató képeit, egy gyakorlatilag kész előadást látunk a bemutató előtt fél évvel – a Rómeó és Júliának legutóbb nem használt a „hosszú jegyesség”.

Ha már a nagy klasszikusoknál tartunk: az Örkény évek óta stabilan hozza a jobbnál jobb Shakespeare-eket, és ne legyen kétségünk afelől, hogy az októberre meghirdetett Lidércek, Shaxpeare, delírium is remek lesz.

Ha a cím nem ismerős az életmű pontos ismeretében sem, csak azért lehet, mert Závada Péter kicsit segített a Szentivánéji álom szövegén, és mert Bodó Viktor a rendező. Néhány jegy még van – igyekezzetek!

Závada Péter és Bodó Viktor kapcsán jutott eszembe, hogy el vagyunk kényeztetve kiváló színházi alkotókkal – nem ők az egyetlenek, akiknek minden munkáját automatikusan a megnézendők közé sorolja nagyon sok színházrajongó. Ebbe a körbe tartozik Alföldi Róbert is – és szerencsénk van idén ősszel megint, mert új rendezését várhatjuk októberben a Radnótiban, 3tél címen. Kortárs horvát drámaírónő darabjáról van szó, és színészközpontű előadásnak harangozzák be: aligha lesz kihagyható.

És ha már a Radnótinál tartunk: fantasztikus évaddal ajándékozták meg a közönséget tavaly. Négy hazai ősbemutató, közülük három kortárs magyar szerző műve, és mindegyik kiválóan sikerült. Nem csekély kockázat volt ebben a koncepcióban, de bejött, nagyon-nagyon bejött: Kályha KatiLegközelebbi emberA vége és Álom luxuskivitelben. Nem is érdemes ezekről semmit külön írni, menjetek és nézzétek meg őket, jó lesz, ígérem. Ha ezekhez még hozzávesszük, hogy továbbra is műsoron van a 10, ami annak idején az év legjobb előadása volt és a Futótűz (top 10-es volt bemutatója évében) amik olyan ikonikus előadások, hogy öt illetve hat év után sem lehet belőlük annyit játszani, hogy ne kapkodják el a jegyeket azonnal, akkor nem nagy kockázat a kijelentés, hogy szeptember-októberben a Radnótiban van a legerősebb színházi kínálat: egyszerűen nincs nem hogy közepes, még simán csak jó előadásuk sem, mert kivétel nélkül mindegyik remek. Ne is nézzétek a műsort, csak azt, hogy van-e jegy aznap estére, és hogy ráérsz-e (érjél rá!), és menjetek a Radnótiba, nem fogjátok megbánni. Ha másodszor látnál valamit, az sem gond, mert mindegyik többször nézős – én a 10-et azért csak háromszor láttam eddig, mert igyekszem mindig inkább olyat nézni, amit még nem láttam, de ez negyedikre is nagyon jó lesz majd. Csak legyen jegy!

A Pesti Színházban szerencsére még mindig műsoron marad a Mondjad, Atikám! Vecsei H. Miklós József Attila-estje annyira torokszorító és elementáris erejű egyszerre, hogy már szinte megviselő.

Kihagyhatatlan, és kell-e mondanom, top 10-es volt – de még külön cikket is szentelt neki a kulter.hu.

A Vígszínházban is tovább élvezhetünk több, korábbi remek előadást: aki még nem látta a Nagy Gatsby-t, mindenképpen pótolja, mert ifj. Vidnyánszky Attila rendezése hatalmas élmény, nem véletlenül volt top 10-es. Ha már ifj. Vidnyánszky Attila: brillírozik a Diktátorban (jó, miben nem?) – pedig szkeptikus voltam, amikor hallottam, hogy színpadra viszik ezt a nagyon régi filmet: fog ez működni? De még mennyire működik!

Ifjabb Vidnyánszky Attilánál maradva muszáj újra megemlékezni egy másik, kicsit régebbi zseniális rendezéséről, a Woyzeckről a Nemzetiben:

Az év legjobb előadása volt bemutatója évében.

Miket felejtettem ki? Most már tényleg csak azokat sorolom, amikre augusztus végén még van jegy. Az Örkény Stúdióban a Lélek legszebb éjszakája súlyos, érzelmileg megterhelő, egészen különleges, kihagyhatatlan.

Még mindig Örkény Stúdió: láttad már a Dohány utcai seriffet? Én sem, pedig már kétszer voltam. Mert teljes sötétben játsszák. Elképesztően hatásos, megrázó. Majd meglátod (elnézést az újabb poénért).

És még mindig Örkény Stúdió: a Szaturnusz gyűrűje, Kárpáti Péter darabja:

Nem fog mindenkinek tetszeni, mert sokat követel a nézőtől, de megéri a befektetést; a letölthető műsorfüzetet ajánlom jó szívvel a ráhangolódáshoz.

Az Örkény nagyszínpadán a The Black Rider nem kihagyható, és szintén van hozzá letölthető műsorfüzet, de azért ez is sokat elmond:

Ugyanitt a Liliom szeptember-októberi előadásaira is van még néhány jegy, csapj le rájuk, mert az elmúlt 30 év legjobb Lilioma:

és

A Solness-t nem is mondom, mert arra nem kaptok jegyet. Vesztegess meg valakit, vagy kövess el bármilyen más bűncselekményt érte, csak szerezz jegyet rá. Megéri, akármibe is kerül.

A Katonában is van számos előadás, amikre már nincs jegy – majd szeptember közepén lehet újra próbálkozni, mert akkor kezdik árulni a novemberi jegyeket. Van még néhány időpontra pár még a Médeiára – modern környezetben a nagy klasszikus, Pálos Hanna briliáns alakításával.

A Magányos emberek jelenlegi maradék három jegye el fog fogyni, mire ezt olvasod – azért próbálkozzatok, reménykedjetek:

Egyébként azt mindig meg lehet próbálni, hogy fél órával a kezdés előtt megkérdezed a pénztárban, hogy nincs-e esetleg visszavitt jegy, de az is lehet, hogy pótszékre be tudsz ülni.

Szóval, melyik négy előadásra mentek ezek közül? Ne sokat gondolkodjatok, mert elfogynak a jegyek.

Jó, ha valamiért nem sikerül négyre jegyet venni, van még egy mentőöv: hamarosan jövünk a független társulatok szeptember-októberi előadásainak ajánlójával.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .