Billy Elliot az Erkelben

Billy Elliot

Igen, a Billy Elliot. El sem akarom hinni, hogy egy musicalt ajánlok. Bevallottan távol áll tőlem a műfaj – a Hairt szeretem egyedül, de valójában abból is csak a filmet imádtam, jó színpadi változatot nem láttam belőle, egészen addig, amíg Mohácsi János (aki meg a filmet utálta) meg nem rendezte a Belvárosiban az Orlai Produkciónak köszönhetően. Na, ez a változat meg a szélesebb közönség tetszését nem nyerte el, én hiába rajongtam érte mindkét szereposztásban.

De most itt van a Billy Elliot az Erkelben. Őszintén szólva nem néztem volna meg, ha nem barátaink fia nyeri el a címszerepet az egyik szereposztásban – ez egyben az elfogultság beismerése is, és pont ezért az ő produkciójáról nem is szólok.

Már akkor megvettük a jegyet, amikor még nem történt meg az ismert. egészen gyalázatos, a legrosszabb történelmi párhuzamokat felidéző támadás – erre most inkább nem is vesztegetnék több szót: szégyelljék magukat azok a becstelen emberek, akik ebben szerepet vállaltak.

Billy Elliot

Akkor végre az előadásról: én is meglepődtem, de ez egy jó szívvel ajánlható produkció. Élvezetes, szórakoztató, teljesen rendben van az egész – jó a zene, profik a táncosok, nincs benne üresjárat sehol. Persze mindez a műfaji korlátokon belül értendő – amikor egy konfliktust jobban ki lehetne dolgozni vagy egy szereplő motivációt mélyebben megérteni, akkor ezek helyett elkezdenek énekelni. Kérem, ebben a zsánerben ezt így szokás, és ezt most tényleg nem iróniának szánom.

Őszintén mondom, rám hatott az előadás, és szerintem ha hagyja magát vinni az ember a koncepció által, akkor jól fog szórakozni.

Ami még egy ajánlóból nem maradhat ki: 14-es karikával tüntetik fel a színlapon, ami szerintem fölösleges biztonsági játék: nyolcéves lányom teljesen élvezte és a szükséges mértékben értette is. Jó, a “remélem, nem izgult rám a tanárnő” sornál megkérdezte, hogy ez mit jelent, és a sztrájktörés fogalma sem volt meg neki, de az világos volt számára, hogy apu egyik kedvenc színésze itt most nagyon vívódik magával, és súlyos áldozatot hoz a fia érdekében.

Ezzel meg is érkeztünk az ajánló másik fontos részéhez: nekem szerencsém volt, hogy péntek délelőtt pont Csákányi Eszter volt a nagymama és Stohl András játszotta az apa szerepét – szerintem érdemes olyan időpontra venni jegyet, amikor őket láthatjuk: a műsorban a kiválasztott előadásra kattintva (nem a jegyvásárlásra) kiderül például, hogy jövő péntekig (június 28-ig) ők lesznek.

És még egy nem elhanyagolható szempont: 50%-os kedvezménnyel kaphatók a jegyek minden előadásra; például hétköznap délelőtt még a legdrágább jegy is csak 1800 Ft, ami a mai színházi jegyárak mellett hihetetlenül olcsó.

Nyugodtan vigye el bárki a gyerekét – ez a Billy Elliot biztosan nem lesz a kárára. Valójában pont annak az ellenkezője miatt érhetné kritika ezt az előadást, mint amiért támadták: az eredetiben sem túl hangsúlyos, de meglévő meleg-vonalat itt ugyanis teljesen kivették. De ennek elemzése már nem egy ajánló feladata.

Tehát szereposztások, időpontok és jegyek itt – gyorsan kell venni, mert az ismert okok miatt felpörgött a jegyeladás.

A Máglya a Vígben

Máglya

Még vannak jegyek a Máglya márciusi és áprilisi előadásaira – nem szabad kihagyni!

Kopek Janka és Puzsa Patrícia játsszák az összes szerepet, és hatalmas élmény.

Dragomán György regényéből készült az előadás, mindenki számára nyugodtan ajánlható.

Máglya

Heti ajánló – február 12-18.

Borbély Alexandra

A heti ajánló elvei ugyanazok, mint más posztok esetében: vagy láttam az előadást, és ezért ajánlom, vagy meg fogom nézni. De itt is fontos szűró, hogy kapható legyen jegy az előadásra (legalábbis a megjelenés pillanatában) – csak olyat ajánlok, amire van még hely.

13. kedd: Bányavakság – Szkéné

Bányavakság

Komorabb, mint a trilógia első része, a díjesőt nyerő Bányavirág. De talán még jobb is nála – és ebben is ott van ugyanaz a fanyar humor.

Hétfőre nem találtam már semmit, ezért kedden kettőből választhattok:

13. kedd: Élet.történetek.hu: Pira – Bella (Mozsár Műhely)

Egy-egy monodráma Ullmann Mónikával és Borbély Alexandrával. Igen, Borbély Alexandra egy monodrámában. Nyilván meg kell nézni.

14. szerda: A hullaégető – Belvárosi Színház

A hullaégető

Kopfrkingl úr egyáltalán nem náci. Tényleg nem. Nem is ért egyet velük, nem is veszi őket komolyan. Aztán eltelik egy kis idő. Aztán megint egy kicsi… A végén már nem akarjuk elhinni, hogy ez ugyanaz az ember, mert észre sem vettük az átalakulást, pedig itt ment végbe, a szemünk előtt.

16. péntek: Hűség – k2 Színház – MU Színház

A k2 Színház mindig érdekes, ez az előadás pedig Merle Mesterségem a halál című regénye nyomán készült, szóval szerintem jó lehet.

Hűség

Szombatra is kettőt ajánlok:

17. szombat: Élet.történetek.hu : A mi Józsink – Erzsike – Mozsár Műhely

Lázár Kati

Én Epres Attilát is nagyon szeretem, de az este két monodrámája közül a másikban Lázár Kati a szereplő! Rá kitaláltam egy szabályt: csak kétszer kell megnézni – mindenben és mindenkor.

17. szombatSömmi – k2 Színház, Jurányi-ház

Azt már mondtam, hogy a k2 mennyire friss és érdekes szokott lenni, tehát most csak megerősítenem kell.

Sömmi - k2 Színház

Vasárnapra pedig két ajánlat, három időpontra:

18. vasárnap: Száll a kakukk fészkére – Belvárosi Színház
délután 3-kor és este 7-kor.

Száll a kakukk fészkére

A tavalyi évad egyik legjobb bemutatója volt. Mindenkinek bátran ajánlható, kiemelkedő előadás.

18. vasárnap:  Élet.történetek.hu : A nővérek – Levél Apámhoz! – Mozsár Műhely

Nővérek

“Két nő szereti ugyanazt a férfit. A férfi meg mindkét nőt. Összerakható-e bűn és bűnhődés, árulás, megbocsájtás a feltétlen szeretettel? Három személyes szenvedély, ami a halállal se ér véget. Személyes levél a sose ismert apához, amelyben ott dadog és forrong az a nagy kaland is, amit mi XX. századnak hívunk.”

Túlóra az Ódryn szeptember 17-én

Pálya Pompónia a Túlórában

Pálya Pompónia fiatal színésznő. Jó színésznő. Sőt. Jó volt a Tartuffe-ben, az e föld befogadban (kár. hogy azt a szerepet később átadta), az Übüben (mit hagytam ki?) – még most is látható a Száll a kakukk fészkére-ben (így kell ezt toldalékolni?), és végre megérkeztünk legutóbbi bemutatójához: Túlóra. Pályakezdő színésznő, és rögtön egy monodráma? Hát bevállalós.

És piszkosul működik. Simán elviszi egyedül az előadást, nagyon erősen leköti a figyelmet, egy percre sem enged le. Amikor én néztem (talán a harmadik előadás lehetett), rajtunk kívül full szakmai közönség volt (Gothár Pétertől kezdve Janisch Attilán át Závada Péterig), befértünk vagy 25-en a játszóhelyre (nem túlzás), és akkora taps volt a végén, ami ilyen közönségtől ritka.

De megérdemelte, mert tényleg remek alakítás volt. Mint egy rutinos színésznő (mert hát az!), úgy tette oda mindegyik jelenetet, építette fel az egész előadás ívét, hogy aztán a végére nagyon felhúzza.

Legközelebb szeptember 17-én, vasárnap nézhetitek meg az Ódry Színpad klubjában – én a helyetekben nem hagynám ki, mert nagyon jó színház.

Száll a kakukk fészkére a Belvárosiban október 15-én

Száll a kakukk fészkére

Aki még nem látta (miért nem? mit csinált eddig?), az gyorsan pótolja. Nagyon-nagyon ajánlható előadás mindenki számára. Most indult a jegyeladás, még vannak jegyek a legjobb helyekre is.

Znamenák István rendezte – én közepeset vagy rosszabbat még nem láttam tőle (annak idején a drámai erőben amúgy nem túl acélos Szarvas Józsefből egy olyan Kohlhaas-t hozott ki, hogy csak lestem); itt nem gyenge színészgárdát irányíthatott: McMurphy szerepében Szabó Kimmel Tamás (nem kell mondani…), Péterfy Bori Ratched nővérje nem tudom, miért nem kapott díjakat, mert vérfagyasztó, és mégis nagyon árnyalt; Kocsis Pál pedig (nem mellesleg egy másik alakításáért a Színikritikusok Díjának egyik idei jelöltje) Bromden törzsfőnök szerepében remekel. De a kisebb szerepekben is például Jéger Zsombor vagy Nagy Dániel Viktor látható, Pálya Pompónia mellett (ő két szerepben is nagyon jó, majd nézzétek meg az átalakulását). A stáb ereje abból is látszik, hogy még csak most érek oda, hogy Mátyássy Bence és Makranczi Zalán (tőlük egy picit féltem, mert ugyan szeretem őket, de korábban mindkettőjüktől láttam egy-egy gyenge alakítást – ebben hibátlanok, szerencsére). Jó, a többi színésztől elnézést kérek, teljesen jók voltak ugyan, de mindenkit nem sorolhatok fel (hogy őszinte legyek: csak azokat írtam le, akikre közel két év után is név szerint emlékszem).

Nagyon erős előadás, elgondolkodtató és pörgős, kiemelkedő alakításokkal: a legjobb értelemben vett klasszikus színház.

Jól átjön a hangulat ebből a rövid klipből:

Ez egy hosszabb werkfilm az előadásról, nézzétek meg, érdekeseket mondanak a készítők:

Száll a kakukk fészkére – Werkfilm from Orlai Produkció on Vimeo.

Tehát jegyek itt.

Pintér Béla és Társulata: KaisersTV, Ungarn az Átriumban

Pintér Béla és Társulata: KaisersTV, Ungarn

Sokan Pintér Béla egyik legjobb darabjának tartják a Kaisers TV, Ungarnt, és jogosan: úgy szórakoztató, hogy közben nagyon is elgondolkodtató. Azt mondani sem kell, hogy eredeti, szokatlan és polgárpukkasztó. Ebben Petőfi (Pintér Béla személyesen) egy hiú pukkancs, akinek a demokráciaérzéke mintha kicsit félrecsúszna, Kossuthtal (Thuróczy Szabolcs) eléggé össze is akasztják a bajszukat, de talán még érdekesebb a főszereplő, gróf Baráznay Ignác, vagyis Mucsi Zoltán – aki nem hallott róla, az talán azt sem tudja, hogy győztünk 48-ban, pedig a Kaisers TV is bemondta.

Érdekesség még, hogy talán az egyetlen Pintér-darab, amiben semmilyen komor történetszál nincsen, de nem csak ezért ajánlható bátran bárkinek: aki még nem ismeri Pintér Béla és társulata munkásságát, annak számára jó bevezetés, a régi rajongóknak pedig az újranézés öröme garantálható.

Az idei évadtól az Átriumba költözik a darab, így talán könnyebben lehet majd rá jegyet kapni.

Néhány részlet:

Jelenleg három szeptemberi időpontra is van jegy: 14-re, 15-re és 16-ra.

Pintér Béla: Titkaink – jegyek szeptemberre

Ez most így jött ki, három Pintér Béla poszt egymás után, de remélem, senki nem bánja, akinek így sikerül jegyet szereznie. Szóval, van még jegy a Titkaink három előadására is szeptemberben, a Trafóban: 17-én, vasárnap délután 5-kor, 18-án, hétfőn este 8-kor és 19-én, kedden, szintén 8-kor.

Ha valaki esetleg még nem hallott volna a darabról:

Sokan a legjobb Pintér-darabnak tartják, egy rakás díjat kapott – nagyon jó színház.

Pintér Béla: Parasztopera, Tündöklő középszer, A sehova kapuja

Nem fogjátok elhinni, de ennek a három darabnak több előadására is vannak teljesen jó helyekre jegyek szeptemberre és októberre. Komolyan, jelenleg nyolc előadásidőpontra van még egy rakás jegy, úgyhogy inkább egyenként nem is linkelem, tessék, itt van mind. Gyorsan döntsetek, mert az ilyenek hamar elfogynak, ezek is csak azért vannak még meg szerintem, mert nagyon korán műsort hirdettek, és sokan még nem ébredtek fel – július elején azért nem gyakran lehet októberre jegyet venni. Nem is kezdem el egyenként ajánlgatni az előadásokat, aki tudja, hogy Pintér Béla mit jelent, az úgyis megveszi, aki meg nem, az vegye meg látatlanban. Jó lesz.